Pikkegyes, vagy gyöngy alakú Nátrium hidroxid
Leírása, műszaki adatok:
A nátrium hidroxid (marónátron, marószóda stb) erősen lúgos, vízben, alkoholban, glicerinben jól oldódó vegyipari alaptermék.
Megjelenési formája:
szilárd, áttetsző, kristályos, gyöngy, vagy pikkelyes formában
pH érték (10%-os koncentrációnál): 13
Felhasználási területe a borászatokban:
A termék felhasználása pincészetekben, borászatokban elsősorban borkőoldás céljára történik olyan helyeken, ahol a konfekcionált termékekhez képest olcsóbb megoldás szükséges, vagy ott, ahol a felületek károsodásának veszélye nem fenyeget.
Alkalmazási koncentráció borkőoldásra: 0,5-5%. A borkőoldás után azonnal citromsavas közömbösítés, vagy többszöri, alapos tiszta vizes öblítés javasolt.
Másik felhasználási terület az automata szennyvízkezelő berendezésekben a kibocsátott szennyvíz pH érték beállítása
Figyelem: a nátronlúgoldat készítésekor mindig a terméket kell a vízhez adni és nem fordítva!!!
Munkavédelmi előírások:
- A készítmény a bőrrel, szemmel, a nyálkahártyával érintkezve felmaródást okozhat. Lenyeléskor a tápcsatorna erősen károsodik, lúgmérgezés bekövetkezésére lehet számítani.
- Használata során munkaruha és védőszemüveg viselése javasolt.
- A készítmény savval érintkezve nagy hő-és gázfejlődés (széndioxid) közben reagál.
- Gyermekek kezébe nem kerülhet.
- Tárolás és felhasználás során élelmiszerekkel közvetlenül nem érintkezhet.
- Maró anyag.
- Bőrre, szembe ne kerüljön.
Az anyag bőrre kerülésekor az elszennyeződött ruházatot azonnal el kell távolítani, az érintett bőrfelületet bő vízzel le kell mosni, és a mérgezettet szakorvosi ellátásban kell részesíteni.
A készítmény lenyelése esetén a sérültet friss levegőre kell vinni, a szájüreget alaposan kis kell öblíteni. Hígítás céljából a sérülttel sok vizet kell itatni, és azonnal orvost kell hívni.
A maró hatás miatt hánytatni szigorúan tilos!
A szembe jutott anyagot legalább 10-15 percig tartó folyó vizes öblítéssel kell eltávolítani, és minden esetben szakorvosi ellátást kell biztosítani.
A készítmény maradéka és kimosatlan göngyölege veszélyes hulladéknak minősül. Kezelésükre az 56/1981. (XI. 18.) MT illetve a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak.